Miközben a gyerekemnek meséltem, hogy miért csökken a népesség, belém villant, hogy ezt két, fontosnak és haladónak itélt vonulatnak köszönhetjük:
- a nők egyenjogúsításának
- az egyének szerepe hangsúlyozásának.
A túlzott árufogyasztás káros hatásait mintgy 50 éve kritizálják, tehát ezt a vonulatot nem minősítem haladónak. Azt sem én fedeztem föl, hogy az úgynevezett nyugati kultúra abszolút középpontja az egyén, az önmegvalósítás, az önfelfedezés, az önértékelés. Lopakodó módon, ahogy a szex és az erőszak, a kultúra alapja az egyén lett.
1. A kultúra nem az, amit valakik értékesnek tartanak, hanem amit a zemberek művelnek. A természet sem az érintetlen, vagy spontán, ember nélküli ökoszisztéma, hanem ez az egész itten - amely definíciószerűen egyensúlyban van, legföljebb a zembereknek nem tetszik az állapota, például mert büdös, sivatagos, vagy mert hiányoznak belőle, mert kihaltak.
2. Lopakodó módon: a szex ugye kiszabadult a palackból, azt hiszem az 50-es évektől (a Kinsey-jelentéstől?) kezdve. Beszédtéma lett, kereskedelmi képtéma lett, filmtéma lett, súlyos eszkaláción esett át, tehát nemhogy az utalás rá, hanem a naturalisztikus ábrázolása kötelező lett. A 90-es években a Music Televison klipekben tabu volt a szex, ma kötelezően, elhagyhatatlanul és egyre durvábban jelenik meg. Az évtizedek alatt a leplezetlen és közvetlen szex a személyes kapcsolatoknak (az interperszonális kommunikációban) is az abszolút központi elem lett. Fiatalok ismerkednek: "Baszunk?"
Hasonló játszódott le az erőszakkal. Lassan-lassan, az írások majd filmek hatására az arrogancia az agresszió a közvetlen fizikai erőszak a helyzetek egyik elfogadott megoldási módjává vált.
Az egyenjogúsítás, "a nő felszabadítása" pedig valahogy nem más, mint hogy a nőktől ugyanazt és ugyanúgy várják el, mint a férfiaktól. Tessék karriert csinálni, tessék önmagadat megvalósítani, legyél egyedi egyéniség, nézzenek fel rád, uralkodj, ismerjenek el, és ezt te is tudd, szexelj és győzz, lehetőleg mindig.
Sajnos azonban szülni és szoptatni csak a nők tudnak, és ez jelentősen akadályozza őket a fenti életvitel művelésében. Ezért aztán tömegesen nem szülnek és nem szoptatnak, következésképpen a nyugati (európai) kultúrák lassan, de már egyre jobban láthatóan kihalnak.
Nem tudom idézni, de valahol valamikor olvastam és nagyon igaznak tűnik: ahhoz hogy a népesség száma állandó (nem növekvő, ÁLLANDÓ, stagnáló) legyen, ahhoz az átlagos gyerekszámnak messze 2 fölött kell lennie, leginkább 3 az igazi. MINDEN NŐNEK HÁROMSZOR KELL SZÜLNIE ahhoz, hogy ne haljunk ki. (Szintén nem tudom idézni, de a stagnáláshoz nő-egyedenként átlag 2,3 élő gyerek kell. Magyarországon ez a szám 1,3, de egész Európában 2 alatt van.)
Az, hogy ez a követelmény (a fejlett országok alsó és középső középosztálya, a népesség túlnyomó része számára) életszerűtlen, az a fejlett társadalmak vezetésének legnagyobb, és mint egyre jobban látszik, halálos bűne.
Úgyhogy a nyugati kultúra az árutermelés és -fogyasztás (a "gazdaság") egyre gyorsuló növekedése (a "fejlődés") céljából történő terjesztése nem a környezetterhelés növekedése miatt problémás, az csak egy mellékhatás.
Hanem egyenesen, jól láthatóan az emberiség kihalása felé vezet.
Filmrészlet a Disney Herkulesből: ott tébolyog egy őrült Téba egyik lépcsőjén, és megrángatja a járókelőket: "Közeleg a világvége, nem értitek?!"
